Farkas Ferencné Pásztor Ilona: Születésnap Grönlandon
- Igen, kicsim, mesélnem kell neked arról az időről, amikor közel 100 évvel ezelőtt másféle világban éltek az én nagyszüleim, azaz a te dédszüleid. Bizony, elámulnának, s a szívük is összefacsarodna, ha látnák a te ajándékaidat. Nem azért, mert azok csúnyák! Ezek a tárgyak az ő idejükben szükségtelenek voltak. Más volt a klíma, azaz az éghajlat. Nézd ezt a régi postai levelezőlapot! Ez a város Ilulissatot . Itt született a déd mamád, ő emlékére kaptad a Tuua nevet. A képeslapon esti napfényben még megcsodálhatjuk a hegyekkel szegélyezett keskeny fjord pompáját, valamint három, hosszúszárnyú (púpos) bálnát. Abban az időben még az eszkimó nyelv volt a társalgás nyelve Grönlandon. A dédapád halász volt, csónakkal, azaz zodiac-kal ment a vízre, s fókára is vadászhatott, - íme ez a fakó kép is ezt ábrázolja. Kedvenc étele a pézsmatulok-húspogácsa volt. Ha déd mamádnak kedveskedni akart, csenevész törpe bokrokról ehető bogyókat szedett, s ha talált, harangvirágból, kamillából szedett csokrot. Látod, itt egy fotó, a fiatal dédiről, s látszik, mennyire örül ezeknek a virágoknak. A könyvébe le is préselt 1-2 szálat belőlük. Majdnem egy évszázaddal korábban sajátos állatvilág jellemezte ezt a helyet: jegesmedve, sarki róka, farkas, lemming, pézsmatulok. A föld mélye is fontos ásványokat rejtett, még nem, háborgatta az időben senki. A hatalmas grönlandi jégtakaróhoz nagyszüleimnek nagyjából 20–30 kilométerre a várostól a pereméig kellett menni, ha látni akarták. Néha ide kirándultak. Látod ezt a fotót? A vastag sapkában, sálban mosolygó gyerek a te nagymamád, éppen egy ilyen kiránduláson kapták lencsevégre. Sok millió köbkilométernyi víz volt itt jégbe zárva. A jégtakaró nagyjából 3 millió éve kezdett kialakulni. S a klíma? Arktikusnak mondják: nyáron a maximum hőmérséklet 10-16 °C volt, de csak a lent, a déli területeken, északon 5-10 °C között, de ez a nyúlfarknyi „nyár” csak rövid ideig tartott... Az időjárás többnyire nedves és szeles, és gyorsan változó volt akkoriban. Nézd, ezt az elkapott pillanatot: ezen a képen már én vagyok, kis iskolásként. Látod, milyen erős szél lehetett a fotózás idején? A sálam győzelmi zászlóként leng a levegőben, s a sapka alól kibújt vörös hajtincsem lángocskaként nyaldossa az arcomat...
- Anya, mi okozta ezt a nagy fordulatot?
- Tudod, a Földön élő hat-hétmilliárd ember szén-dioxidja telíti a légkört. Ez káros. A hőmérséklet ennek következtében átlag 1C fokot emelkedik. Ez olvadási ponthoz vezet néha. Így száz év alatt a mi élőhelyünk becslések szerint is évente 240 köbkilométer jeget veszít el. Ez hatalmas mennyiség! Ennek nagy többsége a partvidéki gleccserek olvadásából származik. A melegedés miatt viszont több a légnedvesség, így a csapadék is, úgyhogy a jégsapka belseje évi 20–30 centivel vastagodik. A baj viszont az, hogy nagyobb a fogyás, mint a gyarapodás. A tengerszint emelkedik, az évi átlaghőmérséklet magasabb, - azért fordulhat elő, hogy szélvédett helyeken, nyáron pár napig napozni is lehet, mert előfordul + 20 C fölötti hőmérséklet, s a tengerszint is megemelkedik az elolvadt jégtől. Biztos észlelhető ez a távoli szárazföldeken is, árvíz formájában. Az állatvilág alkalmazkodik ehhez, a jegesmedve élőhelye szűkül, a fókáké is, igyekeznek a hidegebb területekre. Lassan őket csak nemzeti parkokban, mesterséges körülmények között láthatjuk. Szinte eltűnt a hó sirály és a jeges réce is. Óvnunk kell ezeket az állatokat a kihalás veszélyétől. A növényvilág is változik, a zuzmó, moha, törpe sás után lassan megjelentek a törpefák, éger-, nyírfaerdők foltjai zöldellnek délen. Sajnos, a betegségek új fajtái is betörtek hozzánk, s még szinte védtelenek vagyunk ellenük. A hagyományos grönlandi táplálkozás új arca, az itt termett zöldségfélék a tányérunkon, - de máris megjelentek ezek kártevőik is…
- Mi a megoldás ezekre a bajokra? Gondolkodnak a tudósok ezen?
- Igen, a klímaszakemberek próbálják meggyőzni az országokat, károsanyag-kibocsátás csökkentésének érdekében. A párizsi klíma-megállapodás t 2014-ben sokan aláírták. Próbálják rábeszélni az embereket arra, hogy takarékoskodjanak az energiával, - ezért van sok napelem a délebben fekvő grönlandi házak tetején is, - s a szélkerék is besegít. Szelektíven gyűjtjük a hulladékot, óvatosan bánunk a vegyszerekkel, hogy ne szennyeződjön az ivóvízkészlet. Tudósok egész hada foglalkozik ezzel a témával.
- Anya, ha felnövök, én is szeretnék a környezetvédelemmel, a klímaváltozás megállításával foglalkozni! Szeretném, ha majd egyszer gyermekeim lesznek, szép, egészséges környezetben éljenek, jól táplálkozzanak, s vegye őket körül a megőrzött állat-és növényvilág minél több szerethető egyede, s a kedvencemet, a rozmárt ne csak képeslapról ismerjék majd… Remélem, egyszer beépül az emberek gondolkodásába, hogy csak egy Földünk van, s óvnunk kell!
- Kívánom, hogy így legyen, de már késő van, készüljünk az alváshoz. Vár az ágyadban a plüss-rozmárod! Irány a fürdőszoba!