Radics Renáta: A csipkebogyó bokor

Egyszer volt, hol nem volt, gyönyörűszép tájakon, kerekerdő közelében, falusi ház kiskertjében, amit én most elmondok.
Lányaival élt egy asszony, aki buzgón azt mondta:
- Legidősebb gyermekem, menjél az erdőbe, szedjél csipkebogyót, a rózsás keszkenődbe. Megcsípte már a dér, lehet abból szedni, jó lesz nekünk finom teát télen készíteni.Elindult a leány, bár kedve nem volt hozzá. Nem állta ő annyira az efféle munkát. Az erdő mélyén találkozott egy öreg anyókával, rőzsét cipelt hajlott hátán, hosszú út várt még rá.
- Édes drága aranyom, segítenél nekem? Olyan nehéz cipelni ezt hazáig én nekem.
- Nem segítek anyóka, van én nekem dolgom. Megyek tüstént megkeresni a csipkebogyóbokrot. Keszkenőmet tele gyűjtöm, míg nem jön az este.Az anyóka erre, semmit nem mondott, csak terhével a hátán tovább ballagott.
A leány lassan odaért a vadrózsa bokorhoz, nyúlt is egyből hogy szedjen a csipkebogyóból. A sok tövis ujjait jobbról-balról szúrták, ahányszor csak odanyúlt, bizony ugyanúgy járt. Nem tudott ő leszedni egyetlen szemet sem, így elindult haza, üres keszkenővel.
Édesanyja mérgesen fogadta azt látván, hogy hiába küldte el, a nagy mihasznát.
Másnap a középső leány indult az erdőbe, hogy csipkebogyót gyűjtsön a rózsás keszkenőbe.
Ő is találkozott az öreg anyókával, de nem segített ő sem a rőzsehordásban. S a bokornál bizony, nem járt szerencsével, ugyanúgy járt, mint tegnap a nővére.
Harmadnap a legkisebb leány indult útnak, nővérei e közben csak dúltak és fúltak.
Az öreg anyókával találkozott ő is, nem felejtett el bizony, kedvesen köszönni:
- Adjon Isten anyóka! Nehéz ez magának. Segíthetek vinni, ha azt nem bánja.
- Dehogy bánom lelkem, köszönöm neked.A leány az anyókát haza is kísérte, begyújtott neki a búbos kemencébe. Hálából az asszony azt mondta neki:
- Amiért te ilyen jószívű leány vagy, elárulok neked egy titkot most nyomban. Ugye csipkebogyóért mentél az erdőbe? Csakhogy a vadrózsa, nem könnyen szelídül meg… Menj el a bokorhoz, s ha ott vagy, csak annyit mondjál: 
Vadrózsácska, vadrózsácska,
tiszta az én szívem.
Termésedből had szedhessek,
csak egy kicsit, kérlek!
 
Aztán tárd ki keszkenődet, s csodát fogsz látni.
A leány megköszönte az anyóka segítségét, majd visszament az erdőbe. Megfogadva a tanácsot, elmondta hát, amit hallott:
 
Vadrózsácska, vadrózsácska,
tiszta az én szívem.
Termésedből had szedhessek,
csak egy kicsit, kérlek!
Majd kitárta keszkenőjét maga előtt, s az telis-tele hullott szebbnél-szebb csipkebogyókkal. Megköszönte a bokor jóságát, majd elindult a haza vezető úton.
Otthon nővérei már előre azon nevetgéltek, hogy majd a húguk is ugyanúgy összekarmolva tér biztosan vissza az erdőből. S nem hittek szemüknek, mikor meglátták a lányt, szégyenükben pirosodtak, mint két hecsedli szál.

Bp., 2022.02.07.
6 - 10 évesek

Bővebben

11-14 évesek

Bővebben

15 - 18 évesek

Bővebben

+18 évesek

Bővebben







Ha kérdésed van, írj nekünk

Feliratkozás hírlevélre



© 2018 ismerdmegmagyarorszagot.com