Felső Júlia: Igazából sosem volt

-Egyszer volt, hol nem volt…
-Ne így kezdd! – róttam meg.
-Miért? – nézett rám Blanka értetlenül.
-Minden mese így kezdődik, és mindegyik ugyanolyan. Három szegénylegény, vagy három királylány… Öreg király, fele birodalom… Eltaláltam?
Tudtam, hogy igazam van, de a kilenc éves kishúgom ezt sose vallotta volna be. Megrázta a fejét.
 -Nem! Nem találtad el. Elkezdem még egyszer. Tehát egyszer volt…
-Megmondtam, hogy ne így kezdd! Ezt nem írom le.
-Talán kezdjem úgy, hogy „egyszer talán volt, de igazából sosem volt”? – háborodott fel Blanka. Elgondolkodva rágcsáltam a tollam végét.
-Nem rossz. Már le is írtam. – azzal felfirkantottam a félmondatot a nyomtatóból kiszedett lapra. – Már hét szó megvan. De ez még kevés. Folytasd!
-Nem tudnám olyan jól mesélni, mint te. Inkább csak a lényeget mondom el, te meg megírod.
-Ezer örömmel. Szándékozol elkezdeni?
-Hogyne. Legyen olyan, hogy életre kelnek a könyvborítók! Mondjuk Rumini összekeveri Dorothy-t az Ózból és Alice-t az Alice Csodaországbanból! Harry Potter közben összebarátkozik a Kisasszonyokkal, Hamupipőke elmeséli a sztoriját Csipkerózsikának, aki elalszik rajta unalmában. Aranyhaj meg a haján ülve hintázik Mátyás király orrán, és…
-Nincs valami kevésbé mozgalmas?
-Lássuk csak… mit szólnál ahhoz, ha ősszel parádéznának a falevelek? Nagy bulit csapnának, iszogatnák a fenyőgyantát, amikor belépne egy fenyőág, aki ugye örökzöld. A színes falevelek meg irigységből kipenderítik a buliról, ő meg szomorúan caplat vissza a fenyőfa mamájához…
-Mondom, kevésbé mozgalmas!
-Ne már, ezek tök jók! De ha nem tetszik, írj a matek és az irodalom küzdelméről! A matek hatványokkal támad az irodalomnak, aki rímpajzzsal védekezik!
-Te honnan tudod kilenc évesen, hogy mi az a hatvány?
-Belenéztem a matekkönyvedbe, de gyorsan rájöttem, hogy az nem matek, hanem kínai.
-Csodás. Van még ötleted, hogy miről írjak?
-Mit tudom én! Mama is mondta, hogy ne ékeskedj más tollával!
-Nem ékeskedek, csak valami ötletet adj, mert eddig hét szót írtam, és azt is te találtad ki!
-Az én bajom, hogy nincsenek ötleteid?
-Vannak, csak ihletem nincs.
-„A gyerek és a beszélő panda”. – tűnődött – Ehhez mit szólsz?
-Miről szólna?
-Egy öregemberről és egy néma csimpánzról. Szerinted?
-Jó, felejtsük el!
-Legyen egy gólya, ami a hóban szaladgál!
-Miért pont gólya?
-Ejnye, mennyi kérdés! Azért, mert a gólya melegkedvelő madár.
-És hogy kerül a hóba?
-Nem szóltak neki, hogy délre kell repülni. Otthon hagyták, mint a Reszkessetek betörőkben.
-Nem szeretem azt a filmet.
-De a gólyákat szereted, nem?
-Igen, de… á, hagyjuk! Egyéb ötlet?
-Nincs több ötletem. Viszont megéheztem valami édességre. Te?
-Nem, kösz. Meg kell írnom ezt a mesét, csak nem tudok hozzákezdeni.
-Már hozzákezdtél. – mutatott rá Blanka.
-Akkor folytatni nem tudom. – hagytam rá.
-A fagyitól majd megjön az ihlet. Gyere!
Sóhajtottam, aztán felálltam és kivettem a vaníliafagyit. Aznap hangzott el a húgom megmosolyogtató életbölcsessége, ami úgy szól, hogy „az írás megvár, de a fagyi elolvad”. Lehet, hogy ez lesz a mesém címe.
 
2_Varga Sorin Alehandro_Igazából sosem volt 2_Varga Sorin Alehandro_Igazából sosem volt
6 - 10 évesek

Bővebben

11 - 14 évesek

Bővebben

15 - 18 évesek

Bővebben

+18 évesek

Bővebben







Ha kérdésed van, írj nekünk

Feliratkozás hírlevélre



© 2018 ismerdmegmagyarorszagot.com