Gyimesi Bejke: A legkisebb csigafiú szerencséje

Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy öreg, rőtszakállú csigakirály.
Az öreg csigakirály, azonban már nagyon öreg volt, érezte, hogy közel a vég. Megkérte hát három délceg fiát, hogy hozzanak neki az erő forrásából.
A két fiatalabb kijelentette, hogy ők házasodni készülnek, ezért nem mennek sehova. Így a legidősebb, de legkisebb termetű fivér egyedül indult szerencsét próbálni.
Az orra után indult. Ahogy ment mendegélt, találkozott egy nagy folyóval.
-Mitévő legyek?  – sóhajtott fel a kis csiga.
Ekkor megpillantott egy színes tollú madarat. Dudor minden bátorságát összeszedve megszólította a madarat:
-Szervusz kedves madár!
-Szia, miben segíthetek?
-Hogy? Hát nem akarsz megenni? – Ámuldozott Dudor.
-Nem, a családom most vadászik, majd később eszem. Kíváncsi vagyok, hogy mit szeretnél tőlem.
-Szeretnék átjutni a folyón.
-Én szívesen átviszlek. Viszont meséld el, hogy mi járatban vagy arrafelé.
-Rendben – egyezett bele Dudor.
Útnak is indultak.
-Az erő forrásához igyekszem. Idős édesapám, a csigakirály halálán van. Nagy szüksége lenne az italra. Tudnál segíteni nekem, hogy mi az az erő forrása, és merre találom?
Madár töprengett kicsit.
-Minden tudok az erő forrásáról, el is mondom, ha veled tarthatok az úton. Nagyon kíváncsi típus vagyok.
Dudor csodálkozott és örült, amiért a madárka el akarja kísérni.
-Hát az olyan helyen van, ahol állítólag még a madár sem jár. – Kacagott a madárka.
Az Üveghegy legnagyobb barlangjának legeslegmélyebb vermében van az erő forrása. Ez a hegy annyira magas volt, hogy a tetejére még a madár is csak gyalog tudott felmenni.
Fáztak, dideregtek, süvített a jeges szél. Megéheztek és féltek is. Végül megérkeztek a legnagyobb barlanghoz, odabent korom sötét volt. Utolsó erejüket összeszedve elvánszorogtak a barlang legmélyebb bugyrába. Ott találták a világ leghatalmasabb csigáját egy kivilágított teremben.
-Mi járatban vagytok itt, ahol még egy boszorka sem jár? – dörrent rájuk a hatalmas csiga.
Ö, mi csak az erő forrásához jöttünk. – Hebegte Dudor, miközben madár egyik lábáról a másikra állt és hüledezett a hatalmas csiga láttán.
-Na, még szerencséd, hogy tiszta a szíved. – Dörögte a csiga. - Kaphatsz édesapád számára az erő forrásából. És te madár? Te is az erő forrására áhítozol? – Emelte hatalmas szemeit madárra.
-Hát, igen. Elkísértem ezt a kis csigát, nehogy baja essen. – Motyogta madár.
-Jól van, vigyetek hát mind a ketten.
Megszerezték a forrásvizet és útra keltek. A folyónál, ahol találkoztak a kaland kezdetén, elbúcsúztak egymástól.
-Sosem felejtelek el és köszönöm!
Madár nagyon megilletődött.
-Te vagy a legbátrabb csiga, akit életemben láttam. Én sem felejtelek el sose. – Motyogta.
Azzal Dudor elindult apja palotájába. Még épp időben érkezett. Apja belekortyolt a forrás vizébe, amitől megerősödött és megfiatalodott. Ennek örömére csaptak olyan lakomát, hogy három éjjel és három nap szóltak a dalok. Én is ott voltam, és jól éreztem magamat. Aki nem hiszi, járjon utána.


Bp., 2022.03.03.
4_BaloghTeri_Alegkisebbcsigaszerencséje 4_BaloghTeri_Alegkisebbcsigaszerencséje
6 - 10 évesek

Bővebben

11 - 14 évesek

Bővebben

15 - 18 évesek

Bővebben

+18 évesek

Bővebben







Ha kérdésed van, írj nekünk

Feliratkozás hírlevélre



© 2018 ismerdmegmagyarorszagot.com