Bucsuházy Enikő: Csintalan Pala Csinta

Palacsintaország fővárosában, Lek városban, áll a tizenkét tornyos Kakaó vár. A Kakaó várban élnek a Pala királyi család leszármazottjai. A mostani uralkodót Pala Pamfilnak hívják, és mint ahogy, a neve is jelenti, őt a birodalmában mindenki kedveli. Felesége a jóságos és bájos Piros Szamóca.
Palacsintaországban folydogál a Vaníliapuding-folyó, amiből bárki, bármikor nyugodtan kedvében lakmározhat. De, ez nem volt ám mindig így!
Volt idő, amikor a folyó majdnem kiapadt, mert a határokon túl élő egerek rászoktak a finom vanília ízére. Oly mohón habzsolták, hogy végül már nekik sem volt elegendő. Palacsintaország veszélybe került, hiszen nem volt mit enni, ráadásul az egerek még portyázásba is kezdtek, s megdézsmáltak mindent, amit értek. Pala Pamfil ekkor került a trónra és ő a békét nagyra tartotta. Békekötés céljából az egerek vezetőét, Cin Cincogót felkutatta. Cincogó nem volt egy barátságos lélek, de Pamfil bátor cselekedete, hogy egyedül merészkedett az egerek területére még őt is meglepte. Végighallgatta az ifjú király ötletét, miszerint köttessen köztük béke kötelék: Palacsintaország az egereket lakójának fogadja és étellel ellátja, cserébe viszont azt kéri, hogy segítsenek a folyó mederét kiszélesíteni, illetve ki-ki a maga képességének megfelelő munkát végezzen. Cin Cincogó az egyességet elfogadta, mert látta hogy Pamfil király olyan, aki a becsületszavát veszni soha sem hagyja.
A békét követően, Palacsintaország évről évre egyre szebb lett, s aki tehette, mind itt telepedett le. Az egerek is megbecsülték magukat és az évek alatt kiérdemelték a bizalmat.
Pala Pamfil és Piros Szamóca vált csak az idő múlásával egyre szomorúbbá, mert nem született a trónnak utóda. S öregségüket elérve elszállt ennek már a leghalványabb reménye is. Míg egyszer megtörtént a várva várt csoda, megszületett az ifjú Pala, akinek a neve Csinta. Nagyon megörül az ország az új jövevénynek, és remélték, hogy méltó lesz a szülei nevéhez. De bíz ám Csinta nem volt se jóságos, se bájos. Kedvességről sem hallott, mert mindenkivel csak gonoszkodott. Félt tőle még a legapróbb porszem is, s ha látta jönni inkább magától ment a seprű elébe. Persze szülei annyira szerették, hogy minden tettét elnézték. Felelősséget semmiért sem vállat, s ha úgy adódott még a hazugságot is állta a szája. Egy barátja akad csupán az egész országban, aki még Csintában is azt a kis jót meglátta. ő volt Cin Cincogi, Cincogó unokája. Cincogi ha tudta, Csintát a rosszaságtól visszatartotta.
Egy nap Csintának az-az ötlete támad, hogy felöltözik királynak. Így elcsalta Cincogit a díszterembe, ahol a királyi jelképeket hét lakat mögött őrizték nagy féltve, s melyek oly nagy becsben voltak, hogy maga Pamfil is csak jeles napokon hordta. Cincogi kérve kérte a barátját, inkább találjon ki valami mást, mert ha erre fényderül, akkor biztos hogy a büntetés alól el nem menekül. De Csinta csintalan volt és csak magára hallgatott. A lakatokat kinyitotta és már fején is volt a korona. Ezt követte a palást, mely az ország legféltettebb kincse volt. Ugyanis ez volt az első palacsinta tészta, amit kisütöttek. S emlékeztetett mindenkit arra, hogy honnan indult Palacsintaország megálmodása.Csinta ahogy a palástot magára terítette, azon nyomban ketté is repesztette, mert nem vette észre, hogy a palást két szegre van feltéve. Csinta a palástot rögvest a helyére igazgatta, de a repedést bárhogy is próbálta eltakarni, nem sikerült neki. Cincogi is nagyon megijedt, s próbált minden rájuk utaló nyomot eltüntetni.
Este a palotaőrség szokásos körjáratát tette, amikor is az egyik őrnek feltűnt, hogy a palást nincs rendesen a helyére téve. Ahogy közelebb ment, megdermedt: „ A palást tönkre ment!”. Pala Pamfilt még életében nem látták ilyen mérgesnek, még a napnál is forróbb volt a levegő körülötte. Riadóztatta a vár apraja-nagyját, hogy kiderítse ki követte el e szörnyű hibát. Már a hajnal közeledett, amikor is a sorban Csinta következett. Apja kérdéseire nem válaszolt csak a földet nézte, ezzel viselkedését egyre gyanúsabbá tette. Cincogi ekkor előre lépett és bejelentette, hogy a palást az ő vétke. A terembe meghűlt a levegő: „Nem elég hogy tönkre ment egy ereklye, ráadásul ezt pont egy egér tette! Befogadták, etették itatták őket, s így hálálják meg?” Pamfil király a békeszerződést semmisnek tekintette, s az egereket az országból száműzetésre ítélte.
Csinta végig csendben volt, csak Cincogit nézte, aki olyan nagy könnyeket ejtett, hogy az egész népét megitathatta volna vele.
„Miért vállaltad magadra?” – szólalt meg nehezen Csinta. „Mert barát az, aki a másikat önmagánál előrébb helyezi.” –válaszolta Cincogi könnyeit nyelve.
Csintának elég volt ez a mondat, beismerte tettét. S kérte, hogy a barátját és annak népét ne helyette büntessék. Életében először vállalta a felelősséget és büntetését is örömmel viselte.
Ettől a naptól fogva Csinta már nem volt csintalan Pala Csinta, hanem méltó lett a szülei nevéhez.
Trónra kerülésével pedig megújította a szövetséget és ennek jelképeként, a palást felét, Cincogi kapta meg.
6-10 évesek

Bővebben

11-17 évesek

Bővebben

18+

Bővebben







Ha kérdésed van, írj nekünk

Feliratkozás hírlevélre



© 2018 ismerdmegmagyarorszagot.com